KÖVESD NYOMON FACEBOOKON IS A HÍREKET

2013. május 11., szombat

BÉKE VELED!


Mielőtt bárki is pacifista, hippi ömlengést várna, gyorsan nyilvánvalóvá teszem, hogy egy szimbólumról és az azt megtervező grafikusról lesz szó. Kevés ennél elcsépeltebb és talán emiatt (is) kevés ilyen maradandó grafikai logó született eddig, és mivel könnyűzenei vonatkozásai is vannak, kihagyhatatlan téma egy zenei blogon.
Életem jelentős részét úgy éltem le, hogy fogalmam sem volt a mindenki által csak békejelnek titulált grafikai logónak az eredetét illetően. Őszintén szólva nincs is jelentősége, hogy valaki tudja-e vagy sem. Kiválóan alkalmas jelkép, hogy valamely békeszerető ideológia vagy háborúellenes meggyőződés felvállalását hirdesse a pólónkon vagy a nyakláncunk medálján. (Csajozni is jó lehet akár, meg pasizni is, hisz rá van írva az illetőre a hovatartozása... peace jel -hippik, hippik - szabad szerelem, szabad szerelem - ollállááá)


A történet 1914-ben kezdődik, ekkor született ugyanis Gerald Holtom, aki a Királyi Művészeti Akadémián tanult grafikusnak. Ő volt az aki 1958 áprilisában megtervezte az általunk békejelnek nevezett, valójában a nukleáris leszerelési mozgalom első hivatalos tüntetésére készült logót.
A tervek eredetije a keresztények keresztjéből indult ki, de aztán a művész úgy gondolta, hogy túl sok negatív képzettársítással bír már a vallásos szimbólum, így tovább alakította azt. Van nézet, ami szerint a "tyúkláb" motívum a halott embert, a kör pedig a meg meg nem született gyermeket szimbolizálja.
(Ne feledjük, ezt a jelet Hirosima és Nagaszaki még friss emléke, és az atomháború világpusztításának reális félelme szülte.)
A logó megfejtése azonban még ennél is érdekesebb, Holtom ugyanis a mozgalom betűjeleit rejtette el a szimbólumban, mégpedig a zászlós szemaforjelzés szabályai szerint:

Így a betűk a  Campaign for Nuclear Disarmament (CND) rövidítését adják ki.
Felmerül a kérdés, hogy a világ egyik legismertebb szimbóluma vajon mennyit hozott a grafikus konyhájára? Amit erről tudni lehet, az annyi, hogy nagyjából semmit. A logó társadalmi munkában készült, nem védi copyright sem. Szép lassan elterjedt a világban, elsősorban a 60-as évek második felében nagy népszerűségnek örvendő hippikultúrának és az ahhoz kapcsolódó könnyűzenei törekvéseknek köszönhetően.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése